Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a Kárpát-medence ásványvizeiről július 28-29-én Csíkszeredában, a Sapientia-EMTE épületében. A konferencia társszervezőjeként jelen volt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) képviseletében Nagy József vezérigazgató is. A felszín alatti vizek széles körű megismertetésének szükségességét és az azok hasznosításában rejlő lehetőségeket fejtegette a megnyitón Liebe Pál, a Felszín Alatti Vizek Alapítványának elnöke. A mofetták és a szejkefürdői gyógyvíz hatásairól is hallhattak előadásokat. /Horváth István: A gyógyászatban is hasznosítható alapanyag lehet az ásványvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2006. szeptember 21.
Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2007. január 9.
A budapesti székhelyű Magyar Játékszíni Társaság a színházak/társulatok javaslatai alapján a 2006-os esztendőre is odaítélte a Hűség Díjat, ami egy oklevélből és pénzösszegből áll, mellyel a színművészet hosszan tartó szolgálatát, a kitartó művészi tevékenységet honorálják. A Hűség Díj kitüntetettje ezúttal Nagy József színművész, aki 1952 óta szolgálja Tháliát Marosvásárhelyen. Pályafutását a Székely Színház kötelékében kezdte, majd a Marosvásárhelyi Állami, később Nemzeti Színházban szerepelt. Nagy József jelenleg a Tompa Miklós Társulat nyugdíjas művészeként a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! című musicalban lép színpadra. /Kiss Éva Evelyn, irodalmi titkár: Nagy József hűségdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. január 22.
A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2007. február 22.
Nagy József marosvásárhelyi színművész vehette át a magyarországi Játékszíni Társaság által felajánlott hűségdíjat Marosvásárhelyen. Egy ideje az anyaország kezdi támogatni azokat a művészeket, akik évtizedeken át szolgálták a színházat. Nagy József 1953-ban kezdte pályafutását. Színházalapítóként is emlegetik, hiszen részt vett a nagybányai magyar színház megalakításában. Színművészként öt évtizeden át szolgálta hűséggel a marosvásárhelyi és erdélyi színpadokat egyaránt. A közönség ma is láthatja a Liliomfi és a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé című musicalben. /Menyhárt Borbála: Érték a hűség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2007. március 30.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. április 11.
A Honlevél, a Magyarok Világszövetsége lapjának márciusi száma közölte először teljes terjedelmében az Erdélyi ENSZ Memorandum néven emlegetett Boldogok a békességre igyekezők című elaborátumot. A dokumentum az erdélyi magyarság sorsának hosszú távú rendezését célozta, és amelyet az ENSZ-hez kívántak eljuttatni, körültekintően és alaposan ismertette az ötven évvel ezelőtti időre kialakult helyzetet, részletesen indokolja az erdélyi kérdés megoldásának szükségességét, és négy politikai keretben vizsgálja Erdély jövőjét: I. Erdély román uralom alatt marad, II. Erdély magyar uralom alá kerül, III. Az önálló Erdély gondolata, IV. Erdély elosztása Magyarország és Románia között. „Az erdélyi kérdés megoldása kétségkívül nagy és nehéz feladat, de nemzetünk jövőjét e nélkül nem biztosíthatjuk. ” A dokumentum alapján kreált erdélyi ENSZ-perben „a román haza elárulása” bűntette miatt a hadbíróság 1957 novemberében életfogytiglani kényszermunkára ítélte Dobai Istvánt és Varga Lászlót, 25 évi kényszermunkára Komáromy Józsefet és Kertész Gábort, 20 évre Bereczki Andrást, továbbá 5-től 10 évig tartó fegyházra Gazda Ferencet, Szekeresi Nagy Józsefet, Dobri Jánost és László Dezsőt. 1958-ban ítélték el a második csoportot: Bányai Miklóst életfogytiglannal, Krebsz Sándort és Kincses Károlyt 20 évi, Kincsesné Balajti Ilonát pedig 10 évi kényszermunkával sújtották. Kertész Gábor és Nagy József a börtönben meghaltak a rettenetes bánásmód következtében, a többiek az 1964-es általános amnesztiával szabadlábra kerültek ugyan, de polgári jogaikat, munkavállalási szabadságukat sohasem nyerték vissza. /Boldogok a békességre igyekezők. Erdélyi ENSZ Memorandum – 1957. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. április 18.
A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./
2007. április 19.
Visky S. Béla beszámolt a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) április 11–12-én, Szatmárnémetiben tartott üléséről. A RORLÉSZ alapszabályzatát 1993-ban fogadták el Kolozsváron az Országos Lelkészértekezleten. Pap Géza püspök kifejtette: „Visky S. Béla úgy gondolja, hogy akkor szolgálja a református egyház ügyét, ha a világ elé teregeti a szennyest. ” Továbbá: „Saját fészkébe piszkolt. ”Tőkés László püspök beszédében szintén kitért Visky S. Bélára, felsorolva cikkeit. A püspök szerint Visky az ellenpárt embere, teológusruhába bújt bérenc, a román nacionalizmus szövetségese. Nagy József feketegyarmati lelkipásztor felszólalásában elmondta: amikor ellene mert mondani Tőkés Lászlónak, az egyházfő ilyen utasítást adott esperesének: „Úgy intézd a fegyelmit, hogy ami fehér, az is fekete legyen!” Válaszában Tőkés László püspök tagadta, hogy fegyelmi indult volna nevezett lelkipásztor ellen. Nagy József kijelentette: „Hazudik, püspök úr!” Visky S. Béla negyedórás beszédében válaszolt az ellene felhozottakra, hangsúlyozva, huszonkét évi lelkipásztori és tanári szolgálata alatt soha nem volt a legcsekélyebb konfliktusa sem a kollégákkal, sem pedig egyházi elöljáróival. Visky hangsúlyozta véleményét: „Vezetőink politikai ellenpárttá degradálták egyházunkat”, továbbá „egyházfőinknek kétségbeejtően torz az egyházfelfogásuk. ” /Visky S. Béla: Ki őrzi itt a látszatot? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 19./
2007. június 8.
Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2007. szeptember 6.
A nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésre tartottak, mikor a városba érkeztük előtt három rendőrautó megállította őket, a hatóságok elkérték irataikat, és magyarázat nélkül bekísérték őket a rendőrségre. A fiatalok magukkal vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület német és angol nyelvű szórólapjait, hogy felhívják a résztvevők figyelmét a romániai „kirakatökuméniára”. A rendőrök kihívtak néhány civil ruhás hatósági embert. A rendőrségre kísérték a fiatalokat, ahol három órán át tartották őket, először azzal indokolva az eljárást, hogy a kisbusznak nem volt személyszállítási engedélye. Amikor kiderült, hogy ez a vád tarthatatlan, akkor kijelentették: a kisbusz sötét oldalsó ablakai miatt gyanús, ezért ellenőrzik. Mind a járművezető, mind az utasok személyi okmányait elkérték, jegyzőkönyvet írtak, amit alá akartak íratni az EMI-sekkel. Ezt ők megtagadták. Eközben a Nagyszebenben tartózkodó magyar egyházfők készen álltak arra, hogy testületileg a rendőrségre menjenek tiltakozni, végül a fiatalokat kiengedték. A nagyszebeni rendőrség szóvivője, Luciana Baltes szerint közlekedési rutinellenőrzésről volt szó. Arra, hogy akkor miért zaklatták a busz utasait, a szóvivő nem tudott mit mondani. Amióta elkezdődött az ökumenikus rendezvény, az országutakon egymást érik a szúrópróbaszerű ellenőrzések. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: üldözéses filmbe illő jelenet volt, ahogyan félrehúzták, és körülzárták a kisbuszt. Az eljárás okát firtató kérdésre sokáig csak annyit mondtak, hogy „gond van velük”. Hosszasan kérdezgették a fiatalokat, hogy miért jöttek, kik ők, mit akarnak. Tőkés László szerint az EMI-tagokat zaklatták, személyi jogaikban sértették. Megakadályozták, hogy mint református és unitárius fiatalok, részt vegyenek az ökumenikus ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye szerint tudomásukra jutott, hogy a nagyszebeni hatóságok „börtön- és pénzbüntetést” helyeztek kilátásba Tőkés László számára, amennyiben „bojkottálná” az Ökumenikus Nagygyűlést. Az egyházkerület szerint eleve nem bojkottálásról, hanem békés, tiltakozó demonstrációról volt szó a nagyszebeni református templom előtt, amiről a békesség kedvéért utóbb lemondtak, ehelyett szórólappal keresték meg a városban jelenlévő küldöttségek tagjait. Az egyházkerület tiltakozik a hatóságok fenyegetése ellen, amely szerintük egyazon sorba illenek a Nagy-Románia Párt (PRM), illetve a Román Ortodox Egyház képviselőinek a Tőkés László püspök és munkatársai ellen irányuló törvényhatósági zaklatásaival. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Rendőrökbe botlottak az EMI-sek Nagyszebenben. Tőkés: zaklatták, személyi jogaikban sértették a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ A Kárpát-medencei magyar delegációt ért folyamatos hátrányos megkülönböztetések miatt a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről való kivonulást fontolgatják a testület tagjai. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese elmondta: az ökumenikus találkozón több atrocitás is érte őket, emiatt állásfoglalást intéznek a nagygyűléshez. Az erre érkező reakciótól teszik függővé, hogy mit tesznek. A magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok is tiltakozott, mivel a rendőrök Nagyszebenben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület öt nagyváradi tagját tartóztatták fel. „Szirénázó rendőrfelvezetővel haladtunk a parkolóig” – idézte fel a történteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke. Bekísérték őket a Szeben megyei főkapitányságra. A jegyzőkönyvbe a menetlevél, illetve a kiosztásra szánt tájékoztató kiadványokról szóló igazolvány hiányát foglalták bele. A rendőrök jelentős pénzbírsággal fenyegették őket a menetlevél hiánya miatt, abban az esetben, ha nem írják alá a jegyzőkönyvet. Az EMI tagjai ügyvédjük javaslatára csak úgy írták alá a jegyzőkönyvet, hogy belefoglalták azt is: az aláírók nem értenek egyet a benne foglaltakkal. A fiatalokat nem engedték be a konferencia helyszínére, viszont a szórólapokat sikerült bejuttatni a terembe. A rendőrség hivatalos nyilatkozata szerint csupán rutinellenőrző munkát végeztek, és csak pár percig tartották fenn az utasokat. Az eset után a magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok nyilatkozatban tiltakozott. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a karhatalom mondvacsinált okokra hivatkozva, jogtalanul korlátozta a református fiatalok személyi és szabadságjogait. Ez megdöbbentette a svájci, holland, német és osztrák egyházak delegátusait is. A Európai Egyházak Konferenciája szervezőstábja is fellépett a rendőrségen a fiatalok szabadon engedéséért” – áll a nyilatkozatban. /Demeter Kinga-Erika: Diszkrimináló ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./ „Először a jármű okmányaiba kötöttek bele, majd nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a gépkocsi sötét ablaküvege volt a gond. Rendőrségi túlkapás történt, de beszélünk jogászokkal, és nem fogjuk annyiba hagyni, hiszen korlátoztak szabadságjogainkban” – nyilatkozta Nagy Barna József, az akció egyik önkéntese. Az Erdélyi Magyari Ifjak /EMI/ közleménye szerint feltehetően törvénytelen lehallgatás nyomán volt tudomása a román hatóságoknak a készülő akcióról, a magyarázat nélküli bekísérés ennek a megakadályozását szolgálta. Nagyszeben polgármestere vélhetően a királyhágómelléki egyházkerület meghirdetett akciója miatt nem adott engedélyt magyar sátor felállítására, ahol népművészeti kiállítást terveztek. Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök sérelmezte, hogy a rendezvény diszkriminálja a magyarokat. Az ígéret ellenére sem vált a rendezvény egyik hivatalos nyelvévé a magyar nyelv a többi nyelv mellett, pedig jóval több magyar képviselője volt a rendezvénynek, mint esetleg olasz vagy francia. Adorjáni Dezső evangélikus püspök látszat-ökumenizmusnak nevezte a rendezvényt, „ahol az ortodox egyház nyomul az első helyekre megmutatni, ki az erősebb”. /Illyés Judit: „Kirakatökuménia” és káosz Szebenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2007. szeptember 19.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete mutatta be Jósa Piroska orvos Virágeső a nagyváradi utcaköveken című munkáját, mely a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság pályázatára készült, a könyvet az EMI adta ki. A könyv fő témája a nevezetes 1940. szeptember 6-a, amikor virágszőnyeg borította a váradi utcaköveket. „Köszönet érte, hogy mi, mai nagyváradi fiatalok, ha csak lelki szemeink előtt is, de átélhetjük, megérthetjük azt a csodát, amit talán úgy nevezhetnénk: magyar Nagyvárad. A könyvet végigolvasva, a gazdag fotóanyagnak is köszönhetően úgy érezzük, mi is ott vagyunk azon a szeptemberi napon a bevonulást váró nagyváradiak között. Mégis, szinte elképzelhetetlen ez. Elképzelhetetlen, hogy a számunkra oly drága magyar lobogóval volt feldíszítve a Szent László tér és az egész város. Ez a lobogó nem csak az utcán hirdette a magyar Nagyváradot, de még inkább, belül a szívekben. Nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor az utcán, a közhivatalokban, az iskolában nem szemlesütve beszéltek magyarul. Volt idő, amikor Nagyváradon magyarnak lenni nem jelentett megaláztatást, megtűrt állapotot. ” – olvasható többek között Nagy József Barna váradi EMI-elnök utószavában. /B. Zs. : Ne csak a veszteségekre emlékezzünk! Könyv őrzi a nagyváradi bevonulás emlékét. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./
2007. szeptember 20.
Szeptember 19-én négy, a régi magyar nevét is jelző utcanévtáblát helyezett el az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete olyan épületek falain, amelyek tulajdonosai előzőleg beleegyezésüket adták ehhez. Az akciót az önkormányzat nyilvánosan ellenezte, kiküldték az illetékes hatóság alkalmazottait, hogy távolítsák el a táblákat. Az ellenakcióról értesülve néhány EMI-s a helyszínre sietett, hogy megakadályozza a táblák elszállítását. A fiatalok elállták az autó útját, az egyik munkás úgy megütötte Csomortány Istvánt, az EMI egyik tagját, hogy felhasadt a szája. Az eset kapcsán felkeresik az ügyvédet, és eljárást indítanak a tettes ellen. Nagy József Barna /EMI/ elmondta, megunták, hogy az önkormányzat nem tartja be az ígéretét, ami szerint még tavaly szeptember végéig ki kellett volna cserélniük a román nyelvű táblákat kétnyelvűekre. Ezért magánakcióba kezdtek. /Nagyvárad. Tettlegességbe fulladt az EMI akciója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2007. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2007. szeptember 24.
Testi sértés vádjával ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a rendőrségen Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnökségi tagja. Az EMI múlt heti akciója, amely során a református egyház ingatlanjaira négy darab kétnyelvű utcanév-táblát helyezett ki, tettlegességig fajult. Az ifjak csupán azt próbálták megakadályozni, hogy a Városi Utak Rt. alkalmazottjai alig négy óra elteltével jogtalanul leszereljék a táblákat, azonban az egyik alkalmazott felpofozta Csomortányit, akinek az ütéstől felhasadt a szája. Az ismeretlen férfiről telefonos fotó is készült. Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke szerint erre a polgári engedetlenségnek minősülő akcióra azért volt szükség, mert az önkormányzat nem tartja be azt a tanácsi határozatot, amely az utca, tér, sétány, park megnevezések kiírását magyarul is kötelezővé teszi. Az EMI több mint egy évvel ezelőtt azt kérte a város vezetőségétől, hogy a határozat értelmében helyezzenek el magyar nyelvű utcanév-táblákat is a megyeszékhelyen, valamint, hogy a jelenlegi Egyesülés (Unirii) teret, a város főterét nevezzék újból Szent László térnek. /Demeter Kinga-Erika: Feljelenti az EMI a pofozkodó munkást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2007. szeptember 26.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete megelégelte, hogy a városvezetés még az általa elfogadott határozatot sem hajlandó betartani, ezért több kétnyelvű táblát tettek ki református egyházi ingatlanok falára. A városvezetés köszönet helyett leverette és eltulajdoníttatta a táblákat, az azok védelmére kelt egyik fiatalt pedig tettlegesen bántalmazták. Az EMI-sek jogi útra terelik az ügyet, a táblaharcot pedig nem adják fel. Előzőleg a váradi EMI végigjárta a hivatalos utat, kérvényezte a városvezetéstől, hogy a magyar lakosság arányában, (vagyis a hivatalos adat szerint 28,9 százalékban) magyar utcaneveket helyezzenek el Szent László 900 éves városában, ahol Szent László emlékét egy „Sf. Ladislau” elnevezésű sikátor „őrzi”. Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök elmondta, feljelentést tesz az EMI és a KRE (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az ingatlanok tulajdonosa) ismeretlen tettes, valamint a Crisana nevű magyarellenes román lap ellen. A lap már számtalanszor hazudott és rágalmazott az EMI és KRE kapcsán, fasisztának és szélsőséges eszmék képviselőinek nevezve őket. Az RMDSZ ezúttal sem állt ki a magyar ügyért tevékenykedő fiatalok mellett. /Bagoly Zsolt: Hatósági erőszakkal szerelték le a kétnyelvűséget Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./
2007. október 4.
Az elkövetkező egy hónapban Székelyudvarhely két szoborral és egy szoborkompozícióval lesz gazdagabb. Október 12-én a Móra Ferenc Általános Iskola névadójának szobrát leplezik le, amelyet Zavaczki Walter helyi szobrász készít. Október 28-án a Szentimre utcában Szent Imre herceg mellszobrát avatják fel, majd előreláthatóan november negyedikén (a korábbi dátum október 23-a volt) a városközpontban az Élet című – eredetileg árvízemlékműnek megálmodott, majd időközben ennél tágasabb értelmezést nyert – alkotásról hull le a lepel. A Móra Ferenc Általános Iskolánál az intézmény épülete előtti kis téren állítják fel névadójuk szobrát, jelezte Nagy József igazgató. Idén ünnepeljük Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóját, a megemlékezések szervezésére Magyarországon, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság alakult, amely eldöntötte, hogy minden, Szent Imre nevét viselő településen idén mellszobrot állítanak a hercegnek. A történelmi Magyarország huszonhárom települése vagy településrésze viseli a herceg nevét, tehát ennyi szobor kerül idén leleplezésre. Az emlékbizottság programja szerint az anyaországiak mellett öt erdélyi településen: Csíkszentimrén, Görgényszentimrén, Hegyközszentimrén, Nyárádszentimrén és a Székelyudvarhelybe beolvadt valamikori Szentimrefalván emlékünnepséget is tartanak. Ennek megfelelően május 27-én Görgényszentimrén, augusztus 12-én pedig Csíkszentimrén leplezték le a herceg mellszobrát. /Máthé László Ferenc: Újabb szoborhullám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./
2007. október 12.
Október 12-én avatják fel Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Általános Iskola mellett az iskola névadójának szobrát. Móra Ferenc mellszobra a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter munkája, a szobrászművésznek ez lesz a hatodik köztéri alkotása. A bronzszobrot Zavaczki saját műhelyében öntötte ki, ez az első olyan munkája, aminek az öntését is ő végezte el. Az avatóünnepségen beszédet mond Nagy József iskolaigazgató, Szász Jenő polgármester és Asztalos Ferenc képviselő. /Katona Zoltán: Ma leplezik le Móra Ferenc szobrát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./
2007. október 26.
Október 23-án Kolozsváron, immár többéves hagyományként, ismételten a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székháza volt a színhelye az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány közös szervezésében megtartott megemlékező összejövetelnek, amelyen részt vettek olyan erdélyi, még élő ‘56-sok, hozzátartozóikkal. András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szólt szót az 1956-os forradalom eseményeiről. Szekeresi Nagy Józsefről Dobai István írásaiból hallhatott az érdeklődő közönség, Bazsó Dombi Attila görög–katolikus lelkész felolvasásában. A résztvevők megtekintették a Gróf Mikó Imre Könyvtár által szervezett könyv- és dokumentumkiállítást, mely az ‘56-os forradalomról szóló köteteket, valamint a forradalom erdélyi jeles mártírjainak dokumentum-másolatait tartalmazta. A könyvkiállítás része volt 33 olyan kötet is, melyek az erdélyi ‘56-sok egyik kiemelkedő személyiségének, Gagyi-Balla Istvánnak, a tulajdonát képezték, és amelyeket özvegye adományozott a könyvtárnak. /’56-os ünnepség a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2007. november 2.
Bukarestben a 17. Nemzeti Színházi Fesztivált a délvidéki Magyarkanizsán született, Franciaországban élő világhírű táncművész, Nagy József (Josef Nadj) előadása nyitja meg november 3-án. A november 2–15. között zajló fesztivál műsorában 54 előadás, köztük 25 hazai rendező munkája szerepel. Idén három magyar társulat, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi kapott meghívást a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással vendégszerepel Bukarestben: a Mihai Maniutiu rendezte Énekek énekével és Visky András Hosszú péntek című drámájával. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare Lear királyát adja elő Bocsárdi László rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című művével lép fel. /Rostás-Péter Emese: Három magyar társulat kapott meghívást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 28.
A magyar és német tagozatra vonatkozó 2007-es adatokat ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar rektor-helyettes és Wolfgang Breckner, az Akadémiai Tanács elnökhelyettese. A BBTE nem csak az ország legnagyobb egyeteme, hanem az uniós területen is az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézményként tartják számon: 21 karon mintegy 100 szak és 150 mesteri program között választhatnak a diákok. Ezek közül 59 a magyar, míg 16 a német tannyelvű szakok száma. A bolognai rendszert valószínűleg a következő tanévre véglegesítik. A doktori képzésben újdonságok vannak: idén doktori iskolává vonták össze az összes szakot, így összesen 3490 doktorandusza van az egyetemnek, ebből 621 tanul nappali tagozaton, ösztöndíjjal. Magyari Tivadar rektor-helyettes a magyar szakok kapcsán kiemelte: a BBTE-n több mint 7 200 magyar diák tanul anyanyelvén. Az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett a magyar diákok létszáma, a magyar tagozatos diákok aránya is nőtt a BBTE-n belül, az 1997-es 18 százalékról a mostani mintegy 27 százalékra. Az oktatók között majdnem 300 főállású magyar oktató van, ez még mindig kevés. Több doktorandusz vesz részt az oktatásban, ezért fiatalodott a magyar tanári kar is. „Ezekben a napokban 16 magyar tagozatos állást hirdettünk meg. Évente mintegy másfélszáz vendégtanár érkezik Magyarországról is tanítani, közöttük vannak olyanok, akik az illető karok díszprofesszori címét is megkapták, mint például Nemes Nagy József, az ELTE tanszékvezető professzora, aki a földrajzon, szociológián és a közgazdasági szakokon is tanít, mint a regionális tudomány szakértője. Az egyetem állandó vendégtanára Bokros Lajos pénzügyi szakember, a BBTE díszdoktora, akit számos nyugati egyetem is meghívott. ” „Nyolc-tíz közös kutatóprogram folyik a magyar tagozat és magyarországi egyetemek között, ezek jó része már EU-s alapokból, amit a kollegák közösen pályáztak meg. Erősítjük a mérnöki szakokat, és a meglévő szakokon igyekszünk egyre gyakorlatibbá tenni a képzést, mert a diákok ezzel még mindig elégedetlenek – szerintem joggal. Jövőre földméréstan, hotel menedzsment, mérnöki geológia és televízió szak is indul magyarul” – mondta el Magyari Tivadar. /S. B. Á. : Jövőre véglegesítik a bolognai rendszert. 18-ról 27-re növekedett a magyar diákok aránya a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2007. november 30.
Hivatalosan is nevezzék Rhédey-kertnek a nagyváradi Nicolae Balcescu parkot – kéri az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezet két hivatalos kéréssel fordult Petru Filip polgármesterhez, illetve Biró Rozália és Mihai Groza alpolgármesterhez. Emellett azt is kérik, hogy a metropolisövezetben kitett táblákra a román és angol nyelvű mellé kerüljön fel a magyar felirat is. Az EMI képviselői csütörtökön egyeztettek erről Biró Rozália alpolgármesterrel. „A Rhédey-kertet a Rhédey grófok adományozták a városnak örök használatra, az lenne a természetes, ha az ő nevüket viselné” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke. Elmondta, biztató választ kaptak, Biró Rozália szerint ugyanis ezt könnyebb lesz elfogadtatni a tanáccsal, mint a Szent László tér ügyét. Az EMI korábban kérte, hogy a város főtere, a jelenlegi Unirii tér hivatalosan is vegye fel a városalapító király nevét. A testület visszautasította ezt, ezért az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, most gyűjtik össze a több ezer szignót tartalmazó íveket. „Megvárjuk, míg kiderül, ki lesz a polgármester, és benyújtjuk ezeket. Lehet, hogy magyar polgármesterünk lesz, ami megkönnyítené a dolgunkat” – fogalmazott Nagy. Az EMI-elnök elmondta, hogy a szervezet jogi útra terelné a nagyváradi utcanév-táblák ügyét. Nagyvárad főépítésze visszautasította a kérést, hogy a Moscovei utcát, amelyen a Nagyváradi Állami Filharmónia székhelye is található, nevezzék át Acél Ervin utcára. Acél Ervin /1935-2006/ nemzetközi hírű karmester évtizedeken keresztül irányította a filharmónia zenekarát. /Pap Melinda: Újra Rhédey-kert? = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2007. december 19.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete december 6-án tüntetést szervezett Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátus épülete előtt. A tüntetésen Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, december 5-én szerettek volna tüntetni, de azon a napon nem volt fogadóóra a konzulátuson. 2004. december 5-én a csak nevében magyar kormány kampányának következtében sikertelen lett a magyar állampolgárság visszaadásáról szóló népszavazás. Számunkra azóta ez a nap nem a széthúzás, ellenkezőleg, az összetartozás napja, hangsúlyozta. Csomortányi István, nagyváradi EMI-alelnök ismertette a Benes-dekrétumok történetét, a „reszlovakizálást”, valamint a jelenlegi magyarellenes jelenségeket. Barta Béla elnökségi tag a törvényekből olvasott fel néhányat, majd Nagy József Barna olvasta fel azt a felhívást, amelyet eljuttatnak a szlovák kormánynak, európai képviselőknek, sajtónak stb. Nagy hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ez évi megerősítésében súlyos felelőssége van a magyarországi kormánynak is, melynek a lehető legerélyesebben fel kellene lépnie a határon túlra szakadt magyarok védelmében. A megmozdulás végén szerették volna átadni felhívásukat a konzulnak, de a hivatalos fogadóóra ellenére sem nyitották ki az ajtót, nem vették át a felhívásukat. A barátságtalan gesztus után a polgármesteri hivatalba mentek át, hogy nekik is átadják felhívásukat, illetve felkérjék őket arra, hogy továbbítsák azt a konzulnak. Az RMDSZ-es alpolgármester fogadta a küldöttséget, de ellenséges volt velük. Többek között azt rótta fel az EMI-seknek, miért nem írták meg román és szlovák nyelven is felhívásukat. Erre elmagyarázták a tisztségviselőnek, hogy Európában a magyar is egyenrangú nyelv az említettekkel, és ő, mint a város magyar alpolgármestere minősíthetetlenül kezeli az egész ügyet. A tiltakozáson a helybeliek mellett a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi küldöttsége is részt vett. /(emi): Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen Nagyszalontán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./
2008. január 9.
Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke a magyar utcafeliratok helyzetével kapcsolatban elmondta: november elején három kérést nyújtottak be a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalába. Az egyikben arra kérik a városvezetőséget, hogy az általuk is megszavazott határozatot – miszerint az utcanévtáblákra ki kell írni az út, utca, tér stb. feliratokat – tartsák be és léptessék életbe. Másik kérésük: nevezzék el Rhédey grófról a Balcescu parkot, hiszen ő adományozta azt a városnak. A harmadik: magyar személyiségekről elnevezett utcák számának növelésére ösztönözték a városatyákat. A három kérvényükből csak az elsőre érkezett válasz, mely szerint a polgármesteri hivatal felszólította az illetékes szakbizottságokat, hogy mérjék fel a helyzetet, miképpen lehet megvalósítani a táblák kihelyezését. A többi beadványukra nem kaptak választ. Nagy elmondta, hogy december közepén személyesen találkoztak Biró Rozália alpolgármesterrel, aki biztosította az EMI vezetőségét, hogy válaszolni fog írásban is a beadványaikra. Az alpolgármester csodálkozásának adott hangot, amikor az EMI elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-szervezetek nem támogatták a Szent László térért indított aláírásgyűjtő kezdeményezésüket. Nagy József Barna elmondta, ha a törvényben meghatározott időben nem kapnak érdemleges választ beadványaikra, perbe fogják a városházát, mivel nem tartja be a határozatokat. Külön kérték a hivatalt, hogy magyar nyelven válaszoljon, mert a törvény ezt a jogot biztosítja azokon a településeken, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot. /Létai Tibor: Az új évben is stagnál a magyar utcanévtáblák ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./
2008. január 16.
„Szép és megbecsülendő kitüntetést kapott az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete”, nyilatkozta Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke. A január 13-án, vasárnap tartott szokásos újévi egyházi-közéleti fogadásán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László EP-képviselő az EMI-nek nyújtotta át az egyházkerület Közjó Szolgálatában nevű díját, amellyel a kiemelkedő tevékenységet folytató szervezeteket tüntetik ki minden évben. /A Közjó Szolgálatában díj a nagyváradi EMI-nek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./
2008. január 24.
Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./
2008. február 11.
Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.
2008. február 13.
Benyújtotta Nagyvárad polgármesteri hivatalának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete azt a 1280 aláírást, amely alapján kérik, hogy a jelenleg Unirii térnek nevezett főteret hivatalosan is a várost alapító Szent Lászlóról nevezzék el, jelezte Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke. „Fenn szeretnénk tartani az érdeklődést ez iránt, hiszen ha valamiről sokat és sokan beszélnek, több esély van a megoldásra” – hangsúlyozta Nagy. Az iratcsomót eljuttatták a váradi származású Gál Kinga magyarországi EP-képviselőnek és Tőkés Lászlónak. „Tekintettel arra, hogy nem nekem címezték a beadványt, hanem a polgármester úrnak, és én mindössze ennek a másolatát kaptam meg, nem értem, miért tőlem várják a megoldást” – válaszolta Biró Rozália a Krónika kérdésére, hogy támogatja-e az EMI kezdeményezését. „Decemberben folytattam egy beszélgetést a fiatalemberekkel, ahol javaslatok is elhangzottak, azóta várom a visszajelzésüket, hogy ők mit tartanak elfogadhatónak” – mesélte az RMDSZ-es politikus. Mihai Groza polgármester egyértelműen visszautasította a segítséget. „Tudom, miről van szó: néhány fiatal át akarja nevezni a teret. Mit szólok hozzá? Sajnálatosnak tartom, hogy 2008-ban ez megtörténhet az Európai Unióban” – szögezte le a városvezető, és ezzel lezártnak tekintette a kérdést. A Szent László tér ügye 2006 májusáig nyúlik vissza, amikor az EMI 44 nagyváradi civil, egyházi és politikai szervezet pecsétjével és ezek képviselőinek az aláírásával ellátott kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, tájékoztatott Nagy József Barna. Azt kérték, hogy a főteret a városalapító Szent László királyról nevezzék el, illetve több utca is magyar személyiségek nevét viselje. A beadvány szeptemberben került a tanács elé, a román pártok tagjai hevesen ellenezték az átnevezést, végül abban állapodtak meg, hogy az utcanévtáblákon ezután a román elnevezés mellett magyarul is feltüntetik a tér, utca, sétány szavakat, de a határozatot máig nem ültették gyakorlatba. „Emiatt a polgári engedetlenséget választottuk. Az igénylőknek új házszámtáblákat készítettünk, amelyen az utca régi magyar neve vagy a mai elnevezés fordítása szerepelt. Közel 200 ilyen táblát látni az ingatlanokon” – mesélte az EMI-elnök. /Fried Noémi Lujza: Ki segít Szent Lászlónak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2008. március 5.
Nekilátott a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nagyváradi szervezete a házfalakra festett magyar nyelvű történelmi utcanevek eltüntetésének, amelyek először tavaly jelentek meg a házak falán. Az elmúlt hónapokban újabb utcák házfalaira kerültek fel a régi magyar utcanevek sablonokkal készített feliratai, a múlt héten pedig „Erdély magyar föld!”- feliratú plakátok jelentek meg a városban. Mihai Groza, Nagyvárad PD-L-s polgármestere bejelentette, akciót indítanak a magyar nyelvű utcanevek eltávolítása érdekében. A rendőrség nyomoz a falfestők után. Értékelik, hogy az RMDSZ elhatárolódott a feliratozóktól. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke szerint szét kellene választani a falragaszok és az utcanevek kérdését. Előbbit provokációnak tartja, és az EMI nevében elhatárolódik az utcanevek felfestésétől, bár ezek megjelenésének örültek az ifjak. Nagy József Barna választási kampányfogásnak, magyarellenes hangulatkeltésnek tartja mindezt. /Fried Noémi Lujza: Kampányfogás a magyarellenesség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2008. március 31.
Március 29-én bővített küldöttgyűlés döntött a marosvásárhelyi városi RMDSZ tanácsosjelölt-lista sorrendjéről. A szavazás nyomán a tanácsosjelölt-lista sorrendje a következő: Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor, Makkai Gergely, Kirsch Attila, Szőcs Attila, Nagy József Attila, Bíró Csaba, Fekete Attila, Bányai István, Szabó Annamária és Dudás Annamária. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hivatalból az első helyen van. Borbély László Marosvásárhely többet érdemel jelszóval arra hívta fel a figyelmet, hogy szerencse is kell, hogy a marosvásárhelyi magyarság visszaszerezze a polgármesteri széket, de összefogás nélkül nem fog sikerülni. /Marosvásárhely többet érdemel! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
